VESZÉLYEK
Országok, melyek 2025.05.12 dátum idején továbbra is végeznek még bálnavadászatot:
- Japán: 2019-ben kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC) és azóta ismét kereskedelmi céllal vadászik bálnákra (elvileg csak) a saját vizeiben
- Norvégia: a ’90-es évek óta folytat kereskedelmi bálnavadászatot, elsősorban minke bálnákra
- Izland: szintén kereskedelmi vadászatot folytat, az utóbbi években időszakosan leállította, azonban újraindította
- Grönland (USA) és a kanadai inuit közösségek: ők elsősorban hagyományos, ún. „őslakos közösségi” vadászatot végeznek, amit az IWC korlátozottan engedélyez kulturális és megélhetési okokból
Különösen borzalmas a Feroer szigeteki évi egyszeri, hagyományos mészárlás.
A bálnavadászat által leginkább megtizedelt, továbbra is veszélyeztetett bálnafajok:
- Északi simabálna (Eubalaena glacialis) — kritikusan veszélyeztetett, alig néhány száz egyed él
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus) — főként a sarkvidéki népeknél vadásznak rá, bár kisebb mértékben
- Ámbráscet (Physeter macrocephalus) — leginkább spermacetolajáért (spermaceti) vadász(t)ák
- Sei bálna (Balaenoptera borealis) — korábban nagyon erősen vadászták, még ma is veszélyeztetett
- Bálnacsontú bálnák, pl. közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) és kék bálna (Balaenoptera musculus) — a múlt században brutálisan lecsökkentették az állományukat
- Minke bálna (Balaenoptera acutorostrata) — ma is a leggyakrabban vadászott faj, főként kereskedelmi és „tudományos” célokra.
Az ipari halászat óriási mennyiségben fogja ki a halakat és a krilleket, melyek sok bálnafaj fő táplálékai. Példa: a kék bálna és a barázdásbálna főleg krillel táplálkozik, és ha ezt túlhalásszák, a bálnák éheznek és legyengülnek. A modern halászat a bálnákra fizikai (hálók), biológiai (táplálékhiány), és akusztikus (zaj) fenyegetést is jelent. A bálnavédelem nemcsak a vadászat betiltásáról kell, hogy szóljon, hanem a halászati gyakorlatok megreformálásáról is.
Halászati eszközökbe gabolyodás
A bálnák belegabalyodnak különféle halászati eszközök, gyakran magukkal vonszolják azokat, ami végül kimerültséghez, a táplálkozási képesség csökkenéséhez vagy súlyos sérülésekhez vezethet, ronthatja a szaporodási sikert, illetve halált is okozhat. Nem ismert, hogy pontosan hány bálna pusztul el az ilyen esetek következtében, de a belegabalyodás nagyon gyakori. A kék bálnák 60 százalékának, a hosszúszárnyú bálnák 55 százalékának vannak olyan sebhelyei, amelyeket a tengeri horgászat, illetve halászat során használt eszközök ejtettek. A becslések szerint évente legalább 300 ezer bálna és delfin pusztul azért, mert sérülést szenved a halászati eszközöktől.
A kereskedelmi hajózás világszerte sokszorosára nőtt, így az ütközések is, melyek megölhetik a bálnákat. A kockázat nagyobb a part menti területeken, ahol sűrűbb a hajóforgalom. Az ütközések számát évente 20.000-re becsülik.
Az éghajlatváltozás nagy fenyegetést jelent például a magasabb szélességi körökön, ahol több bálnafaj is táplálkozik. A tengeri jégtakaró és a zsákmányállatok eloszlásának, valamint ebből fakadóan a bálnák táplálkozási szokásainak megváltozása táplálkozási stresszhez és csökkent szaporodási sikerhez vezethet. Emellett a vízhőmérséklet és az áramlatok változása hatással lehet a bálnák tájékozódási képességére és vándorlására is.
A bálnalest kínáló, illetve egyéb szabadidős hajók, valamint más vízi járművek stresszt és viselkedésbeli változásokat okozhatnak például a hosszúszárnyú bálnák esetében. Mivel ezek a bálnák gyakran tartózkodnak a partok közelében, illetve gyakran jönnek a felszínre, népszerű célpontjai a bálnaleső turizmusnak. Az Egyesült Államok több térségében ők képezik a bálnaleső ipar központi vonzerejét, például Maine-öbölben, Kaliforniában, Alaszkában (különösen Délkelet-Alaszkában) és a Hawaii-szigeteken.
A tengeri zajszennyezés az egyik legnagyobb fenyegetés a bálnák számára, akik echolokációt, illetve hanghullámokat használnak tájékozódásra, táplálékszerzésre, kommunikációra és párkeresésre. A hajóforgalom, a katonai szonárok, az ipari szeizmikus mérések és az építkezések (pl. tengeri szélerőművek telepítése) által kibocsátott zajok zavarják ezeket a létfontosságú tevékenységeket.
A megnövekedett zajszint akadályozhatja a bálnák közötti kommunikációt, ami megnehezíti a csoportok összetartását és a borjak anyjukkal való kapcsolattartását. Emellett a zaj a bálnákat élőhelyeik elhagyására kényszerítheti, csökkentheti táplálkozási hatékonyságukat, és akár fizikai károsodást is okozhat: például halláskárosodást vagy szélsőséges esetben dezorientációt, tömeges partra vetődést. Egyes kutatások szerint a zajszennyezés hosszú távon krónikus stresszt okoz a cetekben, ami gyengíti az immunrendszerüket és csökkenti a szaporodási sikert (Rolland et al., 2012).
Súlyosan veszélyeztetett (CR — Critically Endangered)
- Északi simabálna (Eubalaena glacialis) — kevesebb mint 350 egyed maradt.
- Csendes-óceáni simabálna (Eubalaena japonica) — szintén nagyon alacsony populációval.
- Omurai-bálna (Balaenoptera omurai) — ritka, és kevéssé kutatott faj, de erősen fenyegetett.
Veszélyeztetett (EN — Endangered)
- Kék bálna (Balaenoptera musculus) — a 20. századi vadászat megtizedelte
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus) — főleg az északi sarkkör körüli vizekben él
- Sei bálna (Balaenoptera borealis) — a kereskedelmi vadászat miatt erősen megfogyatkozott.
- Fin bálna (közönséges barázdásbálna) (Balaenoptera physalus) — a második legnagyobb bálna, még mindig veszélyeztetett
Sebezhető (VU — Vulnerable)
- Ámbráscet (Physeter macrocephalus) — a zajszennyezés és halászati ütközések miatt veszélyben
- Déli simabálna (Eubalaena australis) — néhány populációja már helyreállt, de globálisan még mindig sebezhető
- Déli barázdásbálna (Bryde-bálna) (Balaenoptera brydei) — helyenként csökkenő állomány
Mérsékelten fenyegetett (NT — Near Threatened) vagy stabilabb, de figyelni kell:
- Déli hosszúszárnyú bálna (púpos bálna) (Megaptera novaeangliae) — egyes populációk helyreálltak, mások még veszélyben.
- Minke bálna (Balaenoptera acutorostrata) — még viszonylag gyakori, de halászati célpont
Források:
Whale threats from fishing gear ‘underestimated’
Underwater noise pollution is risking the lives of whales and dolphins | Natural History Museum
Humpback Whale | NOAA Fisheries
Rolland, R. M., Parks, S. E., Hunt, K. E., Castellote, M., Corkeron, P. J., Nowacek, D. P., Wasser, S. K., & Kraus, S. D. (2012). Evidence that ship noise increases stress in right whales. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 279(1737), 2363-2368.
DOI: https://doi.org/10.1098/rspb.2011.2429
NOAA Fisheries – Ocean Noise and Marine Mammals
https://www.fisheries.noaa.gov/national/ocean-noise/ocean-noise-and-marine-mammals
https://friendofthesea.org/marine-conservation-projects-and-awareness/save-the-whales-2/